Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett.

ApCsel 20,28

MMartiMurai Márta vagyok, 1975-ben születtem Tatabányán. Férjemmel és két kisgyermekünkkel Szárligeten élünk. Édesanyámat, Murai Ottónét, Etelka nénit sokan ismerhetik, sok éven át volt a gyülekezet hitoktatója. A bánhidai gyülekezet régi tagja vagyok én is, itt konfirmáltam és feledhetetlen ifis éveimet is itt töltöttem.

Az érettségi után a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskolán kezdtem meg tanulmányaimat 1993-ban, ahol tanító-hittanoktató szakon végeztem. Ezen a különösen családias, barátságos, bensőséges hangulatú tanítóképzőn rengeteg olyan impulzus ért, mely a mai napig meghatározza a mindennapjaimat, az emberekhez való viszonyulásomat, a közösségi gondolkodásomat.

Ilyen gondolatokkal késztetést éreztem arra, hogy jelentkezzem a teológiára. 2006-ban lelkészi képesítést szereztem. Ezután külföldi ösztöndíjat nyertem, Nürnbergben pedagógiát, valláspedagógiát tanulhattam. Itthon lelkészként kezdtem szolgálni, de egyre inkább foglalkoztattak azok a gyakorlati módszerek, melyeket nem csak tanulmányoztam és láttam, hanem ki is próbálhattam tanulmányaim során. Így kerültem vissza a pedagógus pályára, így időm nagy részét kisgyermekek közt töltöm.

A kisgyermekek, fiatal családok közti szolgálatot szívesen végzem, igyekszem továbbra is ezen a téren hasznossá válni a gyülekezetben. Szívesen fogadom a kritikát, az ötleteket. Fontos számomra az együttlét, a közösségi élmény, a „Krisztus-köré gyülekezés”, azoknak az embereknek a lelki jóléte, akik a közösség tagjai.

Mindenkori célom és vágyam, hogy megvalósuljanak körülöttünk is Pál apostol szavai:

„Napról napra állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.”

(ApCsel 2,46-47)